Rejtett élelmiszerérzékenységek

A leggyakrabban előforduló a liszt- vagy gluténérzékenység. Ez egy alattomos betegség, mert sokszor nem okoz tünetet, nem fáj, nem érezzük. Azonban sok kellemetlen betegség hátterében állhat. Ezek:

• a gyomorsav probléma, reflux betegség;
• a szívritmuszavar;
• a légúti allergiák;
• a magas vérnyomás;
• a húgyúti és nőgyógyászati gyulladások;
• az ízületi gyulladások;
• a cukorbetegség;
• a bőrbetegségek;
• a daganatos betegségek.

Minél több idő telik el a diagnosztizálásáig, annál komolyabb problémákat tud okozni, hisz évekig, évtizedekig mérgezzük a szervezetet. Általában azért nem vizsgálják gyakrabban, mert csak a közvetlen, bélrendszeri panaszok hátterében keresik. Az egész életen át tartó intoleranciát a gluténnek nevezett fehérje okozza, amelyet a búza-, árpa-, zab-, tönköly- durum- és a rozsliszt is tartalmaz. A glutén nevű fehérje bizonyos részei az érzékeny embereknél a bélnyálkahártyába kerülve aktiválják az immunrendszert. A tápanyagok felszívódását végző bélbolyhok ellaposodnak, emiatt a többi tápanyag felszívódása is csökken, így másodlagos betegségek, hiányállapotok alakulhatnak ki. A glutén nagy mennyiségben található a búzában és a rozsban, de kis mennyiségben előfordul a zabban és az árpában is. Létezik egy egyszerű, fájdalommentes módszer a glutén emésztési zavaráról való információszerzésre. Az EIS vizsgáló módszer elég pontos információt adhat
a szervezet anyagcsere-állapotáról. A vizsgálat eredménye gyakran rámutat a glutén emésztési problémájára is. Ezzel a gyors, hatékony módszerrel érdemes megvizsgálni minden olyan pácienst, aki bizonytalan tüneteket produkál, amelyek hátterében nem találnak semmilyen konkrét betegséget.

Egy sportoló életében a fel nem fedezett, illetve a nem, vagy nem megfelelően kezelt élelmiszerérzékenység jelentős teljesítményromboló hatású lehet. Képzeljünk el milyen élvezet egy meccset hasgörcsökkel végigcsinálni, vagy egy verseny előtti hasmenés mennyire tud a megfelelő lelkiállapotba hozni a győzelemhez. Vagy akár egy állandó antibiotikumos kúra milyen jót tud tenni az immunrendszernek. Az alábbiakban olvashatjuk olyan sportoló gondolatát, akinél élelmiszerérzékenység állt fent, milyen problémákkal küzdött.

„Kb. 7-8 éve volt probléma a gyomrommal. Nem volt normális székletem állandóan puffadt és görcsölt a hasam. Mérkőzések közben is állandó görcseim voltak, ami hátráltatott a teljesítményemben, meccsek után pedig mindig hasmenés és elviselhetetlen gyomorfájdalom. Rengeteg vizsgálaton vettem részt, beleértve a gyomortükrözést is, de nem találtak semmi problémát. 2008. szeptemberében jött ki Silye Gabriella a Vasas pályára és csinálta meg azt vizsgálatot, amiből egyből lisztérzékenységre gyanakodott. Egy hónapig semmilyen lisztes dolgot nem ettem, és már ekkor éreztem pozitív változást. A kontrollvizsgálaton derült ki, hogy ez tényleg lisztérzékenység. Azóta amennyire lehet, kerülöm a gluténos ételeket, csak ha nagyon éhes vagyok és
nincs más, akkor eszem meg. Kenyeret az első 3-4 hónapban abszolút nem ettem, helyette puffasztott rizst ettem, fogytam is 2-3 kilót. Azóta már eszek kenyeret, de kizárólag gluténmenteset. Tésztákból is csak a kukoricalisztből készültet eszem, süteményeket meg rizs és kukoricalisztből. Otthon minden ételt gluténmentesen készítünk el. Az eltelt egy év alatt szinte teljesen megszűntek a puffadások és a görcsök, helyreállt a székletem és azóta nem volt hasmenésem mérkőzés után. A mérkőzések közbeni görcsök is megszűntek, így a teljesítményem is jobb lett, nem beszélve a közérzetemről.” Somorjai Tamás